Szabó Zsolt
Felhőcske
Felnézek az égre,
Előttem a végtelen.
Látom, ahogy szaladnak,
Hó borított bérceken.
Ő mégis nyugodt,
Csak a többiek rohannak, a
Szél már nem fúj, s eljött a pillanat, mert
Kell mindig egy felhő, ami megváltoztat mindent
Elfeledteti a múltat, és rabul ejti szíved.
Köszönöm Szabó Zsoltnak, Kedves Barátomnak,
hogy gyönyörű verset írt Nekem.
Napsi
Dsida Jenő:
MOSOLYGÓ, FÁRADT KIVÁNSÁG
Jó volna ilyen édes-álmoson
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék este, biborfényű reggel.
Felejtve lenne minden lomha kin,
álmot súgna illatosan ágyam:
vattás-pihés hab, lengő grenadin.
És az Isten sem nézne rám haraggal,
csak mosolyogva suttogná a szélben:
Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal.
Márai Sándor:
Meg kell várni a dolgokat....
Meg kell várni egy angyal, vagy egy szent türelmével,
amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek - ,melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád.
Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket.
Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és
szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan úton vannak feléd.
Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések. Igazságok.
Ez mind feléd tart lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon....
Ha sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos, és személyesen a tiéd.
Várj nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel
  
A honlap megtekintéséhez ajánlott böngésző:Microsoft Internet Explorer
To see this homepage recommanded web browser:Microsoft Internet Explorer
Copyright (c) napsi2007
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
